Azt gondolom kevés ember él a Földön, aki ne vágyakozott volna akár egyszer is az életében arra, hogy uralja az időt s teret, utazzon a múltba, lássa a jelent, legyen elképzelése a jövőről. Elméletben lehetséges is az időutazás: Stephen Hawking asztrofizikus szerint egy napon az emberiség képes lesz az időutazásra. Ennek elméleti alapjai a részecskegyorsítóban már bizonyítást nyertek. Tehát, tudomány lehet a sci-fiből, mert a tudomány nem a misztikumban látja megvalósulni az emberiség egyik nagy álmát, hanem a fizikában.
A képzeletben pedig minden lehetséges. Míg a múltba jutást Mark Twain Egy jenki Arthur király udvarában című kalandregényétől kezdve egészen Audrey Hiffinger időutazójáig rengetegen feldolgozták, a tudatos utazás eszközét sem kerülte el az írói képzelet. Az első időgép ötlete elsőként Herbert George Wells 1895-ben megjelent, Az időgép című művében fogalmazódott meg, és azóta is közkedvelt témája a sci-fi és egyéb irodalomnak.
Megjegyzem a valóság maga a képzelet, tiszta sci-fi: Hawking szerint elméletileg egy megfelelően gyors űrhajó segítségével a legénység benépesíthetne egy új Földet, mivel az utazás olyan sokáig tartalan, hogy ezidő alatt a Földön kihalna az emberiség. Egy ilyen űrhajó hat év alatt gyorsulhatna fel annyira, hogy sebessége 98 százalékban megközelíti a fény sebességét, miáltal egy a hajón töltött nap megfelelne egy évnek a Földön. Durva…
Saphirblau - Liebe geht durch alle Zeiten 2.
A történelmi korok megismerésébe, utazásba, kalandos romantikába, humorral pezsdített mesébe invitáló tiniknek (és felnőtteknek egyaránt) íródott trilógia, meglepetés történetfolyam Kerstin Gier-től. A Rubinvörös (Rubinrot) folytatásának megjelenése magyarul őszre tehető, ezért igyekszem nagyon kevés információt megosztani.
Gier időutazása nem kíván H. G. Wells-ig elérni, Ray Bradbury-t is kikerüli, ennek ellenére megtalálta a saját történetét és a saját hangulatát. A Zafírkék, azaz eredeti címén: Saphirblau - Liebe geht durch alle Zeiten időutazása is felvet kérdéseket, melyek mellett nem kötelező elmenni: a jelen hatása a múltra, a múlt változtatása és annak hatása a jelenre. Igen a múlt megváltoztatása, mert mi történik akkor, ha a jelen embere tér vissza a múltba…
„(Der Geist von Sir Arthur Conan Doyle hatte mit Sicherheit Besseres zu tun. Was hatte der überhaupt in London zu suchen?)”
Gwendolyn Shepherdnek nincs panaszra oka (szerintem), igazi tinédzser, tinédzser gondokkal, gondolatokkal, vágyakkal és temperamentummal, csakhogy Gwendolyn Shepherd más, nem zizisen más, nem stréberen más, hanem egyszerűen más. Például cseveghet a szellemekkel, mert látja őket, és például tud az időben furikázni, igaz nem olyan egyszerűen, mint azt képzelnénk, de tud. Különleges génállománya teszi lehetővé, mint ahogyan utazótársának, Gideon de Villers-nek is. A két család pedig ősidők óta óvja a kronográfot, amely az időutazó génnel rendelkezők segítségére van a „nagy” utazásokhoz.
Gwendolyn nem volt felkészítve az időutazásra, márpedig, ha azt akarjuk, illetve nem akarjuk, hogy a jövőt befolyásoljuk, akkor fel kell készülni rá. Gwen az élet nagy kérdéseivel szeretett foglalkozni, mint például kivel megy el a bálba, melyik könyvet (nem) kell elolvasni és referatot írni belőle, ki a leghelyesebb az iskolába, melyik nagynénje épp milyen habókos mesével áll elő. Csakhogy Gwent is eléri a család ősi szerencséje, és kiválasztottá válik. Megismerkedik a gőgös és enyhén beképzelt Gideonnal, ami már így egymagában is kaland a számára. Az, hogy a múltban, azaz pontosan akár kr.u. 1560-ig (és nem tovább) vissza tud jutni, csak hab a tortán.
Az első kötet, a Rubinvörös (Rubinrot) időnként untatott (tudom, most sok rajongó felkapja a fejét, de találtam benne olyan hibákat, hiányosságokat, melyek szemem szúrták), de mindenképpen élvezetes kis szösszenetnek tekintettem. Kerstin Gier nagyon eltalálta az üde tizenéves, még kislány, de már felnőtt kor felé kacsintgató Gwendolyn karakterét. A kicsit bolond nagynéni(k)vel és egyéb rokonokkal sem volt gondom, a barátnő igazi barátnő, nem rikácsol, nem hisztizik, nem ármánykodik, mint mondjuk a klisékkel tarkított Csitt, csitt-ben.
Jövő a múltban
Beleszeretni valakibe 16 évesen, úgy hogy az illető még időutazó is, nem a legjobb ötlet. Főleg akkor nem, ha mindkét félnek egészen más problémákkal kell megküzdeni, mint a szerelem. Például azzal, hogy megmentsék a világot. Gwennek egyéb gondjai is támadnak a hormontúltengésen kívül: hogy megtanuljon úri módon viselkedni, az etikett szerint meghajolni, menüettet táncolni stb. stb.. (Nem titok: Gwendolynnak egyik sem megy igazán.) És ha mindez nem adna elég feladatot főhősünknek, Gideon is titokzatosan kezd viselkedni. Gwen nem hagyja magát; a makacs szemtelensége fegyver.
"Krrrrrk.
Das war die Glühbirne."
Új trükkök, új barátok… és régi ellenségek. Gwen visszatér a 18. századba, találkozik Saint Germainnel… Akinek nincsenek kellő ismeretei, sokat tanulhat a múlt apró részleteiről, akinek meg vannak, élvezheti az ismeretek kiváló adagolását, miközben megtudjuk, mi történt (vagy mi fog történni) a Tizenkettek Körének tagjaival. Gideon múltjáról, családjának történetéről is több minden napvilágra kerül. Aztán egy hatalmas arculcsapás jön, mert a szerző kiválóan ráérzett, mikor és hogyan kell a feszültséget fokozni. Gwen pedig felteheti magában a kérdést: hogyan tud felülemelkedni a problémákon, és megoldani azokat.
