Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Alexandra Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Alexandra Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 30.

A ponyva királyai sorozat - még, még, még

Muszáj írnom erről a sajtóanyagról, noha szimpla reklámnak is tűnhet(ne), ha épp nem lennék Rejtő Jenő és Agatha Christie rajongó. Három kiadó összefogott, ami ritka, valljuk be. Az Európa Kiadónak, az Alexandra kiadónak és a Népszabadságnak köszönhetően minden héten, szerdán felváltva juthatunk tényleg potom összegért Rejtő Jenő és Agatha Christie műveihez A ponyva királyai sorozatban.  

A tavaszi hadjárat során következnek

Rejtő Jenő: Az ellopott futár
2011.03.30. szerda

Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában        
2011.04.06. szerda

Rejtő Jenő: Tigrisvér
2011.04.13. szerda

Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok
2011.04.20

Rejtő Jenő: A szőke ciklon
2011.04.27. szerda


Rejtő Jenő: Az ellopott futár

"- Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim. A lelet szerint ez itt egy negyvenöt év körüli, anaemiás egyén, causa mortalis: előrehaladott atrophia...
A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva, így szólt:
- Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam.
A tanár szigorúan összevonta szemöldökét, és a meghökkent kórházi szolgára nézett.
- Marcel! Hogy kerül ide egy jól nevelt női hulla a középkorúnak jelzett, negyvenöt év körüli egyén helyére? Uraim! - És az orvosokhoz fordult, választ sem várva: - Iménti kijelentésemet visszavonom: a kórházban még sincs rend. (...)"


Rejtő Jenő: Tigrisvér

Molly eléje lépett, egész közel. Tágult szemmel nézett egyenesen a férfi szemébe. Sokáig álltak így. Robin lassan elfordította a fejét. A szája szélén fájdalmas rándulás vibrált át.
- Robin - suttogta a leány -, beszéljen őszintén... nem tudom... nem akarom hinni...
Hogy szerette volna átkarolni a leányt, magához szorítani, hiszen szerette! Szerette már ott fenn a menedékházban, amikor mint foglyot őrizte... És nem tette... nem tehette...
- Robin - mondta most már enyhébben, könnyes szemmel, és két kezét a férfi vállára tette.
- Mit akar?... - kérdezte rekedten, türelmetlenül - nem mindegy, hogy mi az igaz? A Tigris fia vagyok!
Tigrisvérem van. Kerülnöm kell, ha szeretek valakit! Minden ősöm rabló volt, és minden utódom rabló lenne... Tigris-vér folyik az ereimben! Menjen tőlem, Molly... Elátkozott, ha hozzám ér...
Nézték egymást. És mindketten egy arcot láttak: a fél szemöldöke lepörkölve, macskabajusz, borostás áll...
A Tigris vigyorgott rájuk. Az ős!

Rejtő Jenő: A szőke ciklon

Radzovill herceg élete megmentéséért hatalmas gyémánttal ajándékozza meg Jim Hogan betörőt. Az ajándék percekkel azelőtt érkezik a címzetthez, mielőtt emberölési kísérlet vádjával letartóztatják. A betörő egy félig kész Buddha-szoborba rejti az ékszert, aztán elvonul letölteni életfogytiglani büntetését. A fegyházban csupán egykori iskolatársának lánya, Miss Evelyn Weston látogatja, így mikor Jim Hogan halálát érzi közeledni, a lányra hagyományozza a gyémántot. A végrendelet nem marad titok, és többen indulnak a szobor keresésére. Evelyn nemcsak jogos öröksége után nyomoz, de újabb titok nyomára jutva, egy ember becsületét is meg kell mentenie. Izgalmas kalandjaiba kénytelen magával hurcolni egy mit sem sejtő és örökké borotválatlan lordot, pedig tudvalevő, hogy egy gentleman élete nem átjáróház. Menet közben az is kiderül, hogy a zsilett és az ismétlőpisztoly között alig van különbség, és ez nagyon elszomorító, valamint, hogy aki utoljára nevet, az a neszesszer.

2011. január 14.

Patrick Robinson: Pusztító tűz

A haditengerészeti techno-thrillerek nagymestereként számon tartott Patrick Robinson nem enged a huszonegyből, vagy legalábbis abból, hogy ne provokáljon. Legújabb regénye, a Gyémántnyíl ismét egy olyan keményvonalas katonai thriller, amely kétségkívül túlszárnyalja a rajongók elvárásait. Mert Patrick Robinson arról írt ismét, amihez a leginkább ért: az amerikai hadsereg és politika színteréről, úgy hogy közben bepillantást nyerhetünk a kiutat kereső tehetetlen apa, a fegyverek, a háborúk, az összeesküvések és a politikai jog világába.

Hogy találtam rá: Igazából az Alexandra Kiadó talált meg engem Patrick Robinson regényével.

Miért: Munka? Olvasni és arról írni, inkább élvezet.

A teljes cikk az Alexandra Kiadó Könyvjelző magazinjának novemberi számában olvasható.

"Visszaemlékezett bibliájára, arra a könyvre az 1983-as Amerika-kupáról, amikor a verseny utolsó szakaszán az ausztrálok kétségbeesett küzdelmet folytattak az amerikaiak ellen. A sokat látott tengerészek ezt nevezték „vörös zónának” – annak az állapotnak, amikor már annyira fáj minden, hogy az ember kis híján elveszti öntudatát, valahogy mégis kitart. Emlékezett az ausztrál csörlősre, aki minden gyilkos irányváltást, minden átfordulást üvöltve ajánlott a legénység egy-egy tagjának, hogy így adjon nevet a gyötrelemnek, tegye azt emberarcúvá – Most teérted, John! Ezt most a te kedvedért, Hugie!
Állta a sarat Denis Conner vörös hajójával – lehunyta a szemét és csak tekerte a csörlőt, még ha úgy is érezte, lekvárból vannak a karjai. Üvöltve hívta ki maga ellen az elemeket, ereiben ott lüktetett a küzdelem minden kínja."

A történet azzal kezdődik, hogy erős francia befolyás és (a világ nagy eseményeiből kihagyhatatlan) anyagi érdekek miatt az iraki hadsereg tiltott rakétákat, úgynevezett Gyémántnyilakat vet be az amerikai erők ellen, és ezeknek a speciális páncéltörő rakétáknak az áldozatává válik a haditengerészet egyik elit SEAL-egysége is. A parancsnokuk, Mack Bedford nem veszi félvállról az eseményeket; és dühében bosszút áll és végez a támadókkal, a hadvezérkar viszont nem hisz a „jó tett helyébe jót várj” elvben, mert a hadnagyot azonmód hadbíróság elé állítják és távozásra késztetik a flottától.
Mack Bedford nem az a férfi, akit könnyen félre lehet seperni az útból, és aki könnyen felejtene, csakhogy a kisfia súlyos betegségben szenved, és a biztos halál vár rá, ha nem végeznek el rajta egy rendkívül drága, azaz egy millió dollárt érő műtétet. A feladat egyszerű: pénzt kell szerezni bármi áron.

Nem tennénk meg mi is mindent a hozzánk legközelebb állókért? Badford megtesz. A leszerelt katona pedig mindig katona marad, így kézenfekvő, hogy igent mond egy olyan feladat elvégzésére, amire amúgy is fáj a foga. Bedfordnak meg kell ölnie Henri Foche-t, a francia iparmágnást és politikust, a Gyémántnyíl forgalmazóját.

Természetesen nem Robinson jegyezné a thrillert, ha innentől kezdve minden a maga útján haladna egészen a boldog végig. Mert a szerző a fiktív szereplők segítségével folyamatosan izgalomban tart, szórakoztat és elvarázsol egy olyan színtérre, amely igazán távol esik tőlünk, civilektől. Abban is egészen biztos vagyok, hogy a főként férfiak uralta történet nem csak férfiaknak íródott. Akit elrettent a thriller műfaj szerinti besorolása, ne adja fel könnyen, és semmi esetre se hagyja magát elriasztani a katonaság olykor száraz, rideg és kőkemény világától, mert Mack Bedfordban egy olyan férfit, apát és társat ismerhetünk meg, akinek a történetét érdemes több száz oldalon keresztül követni.

„Patrick Robinson, a New York Times könyveladási listáit vezető regényíró legprovokatívabb krimije.” Tényleg provokatív. Hogy miért? Elsősorban azért, mert szóba hozza Irak, az Egyesült Államok és a nemzetközi politika (ez esetben Franciaország) bezárt ajtók mögötti egyezkedéseit? Másodsorban, mert a szerző nyíltan felvállalja, ő melyik sarokba, kinek az oldalára?

„Véget kell vetnünk ezeknek a törvénytelen gyilkosságoknak. Egyszerűen nem értjük, miért nem képes senki, ismétlem senki, azonosítani a rakéta forrását és gyártásának helyét” – vallja nyiltan a szerző, ami akár magának a könyvnek a politikai mottója is lehetne.

Angol cím: Patrick Robinson: Diamondhead
Magyar cím: Patrick Robinson: Gyémántnyíl
Fordító: Babits Péter
Kiadó: Alexandra Kiadó
Megjelenés: 2009/2010
Oldalszám: 424

2011. január 4.

Gyilkos Banda – egy év Agatha Christie-vel

Agatha Christe-ről van szó, olvadok, izgulok és rajongok. Nem lehet elmenni  és nem lehet nem olvasni.

Az írónő 120. évfordulóját megünneplendőn szépen kitesz magáért kis hazánk. Az Európa Kiadó Agatha Chritie összes művét új kiadásban és több esetben fordításban kiadt(j)a, az Népszabadság az Alexandra Kiadóval és az Európa Kiadóval karöltve a Ponyva királyai - Agatha Christie sorozatban az írónő legnépszerűbb alkotásai jelennek meg új köntösben.
A Moly.hu is olvasási akciót indított, Gyilkos Banda – egy év Agatha Christie-vel címmel. Nanáhogy részt veszek rajta, hiszen nincs hét, hónap, hogy ne olvassak el egy-két Agatha Christie krimit újra s újra. Bár azt nem garantálom, hogy az írónő Mary Westmacott álnéven írt műveit most elolvasom, ha eddig nem tettem meg.


Helyszín:
akár bárhol is...
Időpont:
2011. január 1., 09:00 – 2011. december 31., 23:59

Próbáljuk meg a lehetetlent (vagyis a Lehetetlent): egy év alatt eljutni A titokzatos stylesi esettől Az Álmok Házáig, vagyis elolvasni Agatha Christie teljes(?) életművét!

66 bűnügyi regény
14 novelláskötet
6 álnéven írt regény
2 önéletrajz


2010. december 12.

Rejtő Jenő: Az elátkozott part

Megint egy olyan könyv, amelyikkel szemben elfogult vagyok. Elfogult? Rettenetesen szeretem, mint ahogyan majdnem az összes többi Rejtő Jenő (azaz P. Howard) által jegyzett művet. De ha már a Népszabadság és az Alexandra kiadó Rejtő Jenő születésének 115. évfordulóját igazán méltón, Rejtő - könyvsorozattal ünnepli, és emiatt előtérbe kerültek az általam amúgy is gyakran lapozgatott Rejtő könyvek, miért ne?

"Néhány szó egy nadrágról, egy asztalkendőről, magamról és más kétes egyénekről"

Hogy találtam rá: Mióta eszem tudom, Rejtő sorozat ott van a könyvespolcunkon, a régi kiadásoktól a legújabb változatokik (az Albatrosz a csúcs, de a Sárga könyveknek is nagyon örülök).

Miért: Ki ne szeretné Rejtő Jenő humorát és stílusát? No meg Senki Alfonzt.

Rejtő soha nem vallotta azt magáról, hogy szépirodalmi remekeket ír, ám Karinthy Frigyes támogatásának (is) köszönhetően rátalált a saját stílusára, amivel le tud hengerelni mindenkit, aki csak hagyja magát elvarázsolni és a rejtői tájakra vinni.

Rejtő Jenő híres a kliséiről, a vissza-visszatérő karaktereiről, történeteinek egyszerűségéről és folyamáról, ám ahogy szövi azt a történetet, és ahogy tacepao-szerűen teletűzdeli élesen ható, humoros, olykor sorok között kiolvashatón vitriolos párbeszédekkel, megunhatatlan.
Márpedig Az elátkozott part három (+ egy főből álló) derék, és zseniális alakja - Csülök, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins (no és a Török Szultán) - mindent megtesz azért, hogy kiszakítson röpke időre a jelenből és elkalauzoljon abba a képtelenebbnél képtelenebb kalandokkal tűzdelt világba, amelyet Rejtő pazarul leírt.

Tehát a válasz a kérdésre, hogy miért vállalkozom önként és dalolva a jámborságáról híres kántornak tanult, magaslatokba emelt műveltséggel és kiváló izomerővel rendelkező Tuskó Hopkins meséjének követésére? Egyszerű a nyitja: hogy jót, szórakozzak, miközben alapigazságok, erkölcsi tanulságok szúrják ki a szemem.

„- Honnan jöttek a Fort St. Thérèse-be jelentkezni?
- Én? Egy csapszékből.
- És maga?
- A sivatagban akartam hálni, közben meggondoltam magam.
- Ismerik egymást?
- Sohasem láttam civilben ezt a bajtársamat.
- Maga is ezt állítja?
- Igen.
- Mit tud a rablásról? - fordult a tiszt Senki Alfonzhoz.
- Rablás olyan módja a vagyonszerzésnek, amellyel egy vagy több ember megkísérli, hogy mások jogos tulajdonát erőszakkal megszerezze és bitorolja!
A kapitány elfojt egy mosolyt.
- Mit tud erről az uszályról? Több láda borotvaszappant raboltak el.
- Nem is hallottam róla.
- És maga?
- Én nem borotválkozom egyedül. Semmi szükségem borotvaszappanra - feleltem okosan.”

Tuskó Hopkins… na jó nem is vele kezdem. A Török Szultánnak eltűnnek a ruhái, de egy hihetetlen szerencse és még hihetetlenebb balszerencse megoldja, hogy hiányos (asztalterítős) öltözetben kelljen kimennie az utcára. A szerénységéről híres, szerzetesi hajlandóságáról is ismert, magát művészhajlammal megáldottnak tartott John „Csülök” Fowler  és a tettek embere,Tuskó Hopkins kisegíti a Törököt ruhaneműkkel, Senki Alfonz (aki mindenek felett áll) pedig bemutatja nekik, hogyan illik úriemberként futni hagyni egy hölgyet. És a móka elkezdődik… a légió pedig tárt kapukkal várja őket, azaz csak Csülköt és Senkit (mert Tuskó épp máshol leledzik).
A két jómadár kénytelen kelletlen tapasztalatokat szerez Potrien őrmester őrmesterien furcsa nézeteivel kapcsolatban a légió, a rend, a fegyelem, no és a tekintetben, hogy „Potrien chef, az őrmester különleges gonddal vigyázott arra, hogy egyetlen kellemes percet se töltsünk a légióban.”

„- Rompez... gazember... Rompez, mert széthasítom...”

Csakhogy semmilyen akadály nem vethet gátat egy műveltségéről híres, erős és nem utolsó sorban jóképű, és egyéb tulajdonságokat birtokló matróznak, melyekkel egyedül Senki Alfonz vetekedhet.
Így hősünk, azaz Csülök, és mindenre kész jó barátai: Senki Alfonzzal és a kisebb bonyodalmak árán újra hozzájuk csapódó Tuskó Hopkins-szal közösen jelen legyenek a kormányzó estélyén, hogy aztán Csülök szerelembe essen és hősiesen védelmezzen egy hölgyet és annak becsületét, majd beleártsák magukat egy gyémántbányával kapcsolatos expedícióba és egy halálra ítélt kapitány életének megmentésébe.

Annyit pedig mindenki tud ezen világon, hogy ha tudott valamit Rejtő Jenő fokozni, akkor azt meg is tette; a történet folytatásánál (vagy inkább második részénél), a Három testőr Afrikában című regénynél sikerült ez a fokozás.

Könyv címe: Rejtő Jenő: Elátkozott part
Kiadó: Magvető Kiadó (Albatrosz könyvek)
Megjelenés: 1972
Oldalszám: 234

Tetszési index: 86%

2010. december 10.

Bernard Cornwell: Azincourt

Nem hazudtolta meg írói munkásságát, noha egy még mindig vita tárgyát képező történelmi esemény leírásához nyúlt Bernard Cornwell, az Azincourt című regényével.

515 éve már, hogy Anglia királya, V. Henrik íjászai elsöprő győzelmet arattak a kemény páncélzattal felfegyverkezett francia csapatok ellen 1415-ben, és a szigetország kiterjesztette uralmi területét Franciaországban. Ezzel a százéves háború utolsó szakaszába lépett, a csata pedig mind a mai napig része a brit kollektív tudatnak. Nem csoda, hogy az irodalom és a filmművészet számos darabban dolgozta fel a témát, Shakespeare V. Henrik-jétől kezdve Tolkien A Gyűrűk Urá-ig.
A teljes cikk a Könyvjelző magazin novemberi számában olvasható.

Hogy találtam rá: Felkérés útján. Köszönet az Alexandra Kiadónak.

Miért: Mert felkértek rá, és egy pillanatig nem bántam meg. Azóta olvasom a többi Cornwell regényt is…

„Elég az öldöklésből! Elég!”

Nehezen volna vitatható, hogy Cornwell az időben (száz éves háború) és térben (Azincourt) tett, egyszerre letagadhatatlan és hihetetlen utazásokból, s természetesen a hadszíntereket megjáró Nicholas Hook, és az őt tűzön-vízen át követő zárdából menekült nemesi származású fattyú, Mesalinde alakjával, kalandokkal átszőtt, sajátos, szórakoztató, ugyanakkor művészileg érvényes szerződést teremtett. Mégpedig azért, mert Cornwell nem próbált az elődökkel konkurálni. Ahelyett, hogy a történelmi eseményeket az angol király, V. Henrik vagy legalább egy nemes szemszögéből mutatta volna be, merészen egy „gyalogos”, az erdőkerülő Nicholas Hook kezébe helyezte a főszerepet. Hook viszont nem feltétlenül tipikus, együgyű hős. Igaz átlagfelettinek sem mondható. Egy messze földön híres íjász, aki lop, csal, hazudik, ha épp úgy hozza a szükség. A célja: életben maradni a nemesek uralta világban.

„– Ti is hisztek abban, hogy a király igaz ügyért harcol? – kérdezte Swan.
Egyik íjász sem felelt, de Hook most már felismerte a hangot.
– Nem tudom, a király igaz ügyért harcol-e – felelte nyersen.
– Mert azon a napon, mielőtt átkeltünk a Somme-on – felelte Hook –, a király felkötött valakit tolvajlásért.
– Az a férfi ellopott egy szentségtartót, ezért meg kellett halnia.
– Csakhogy nem ő lopta el azt a dobozt – jelentette ki Hook.
– Nem bizony – tette hozzá Tom Scarlet.
– Életében nem lopott semmit – folytatta Hook nyersen –, a királya mégis felköttette. S egy ártatlan embert felkötni halálos bűn. Miért állna hát isten egy bűnös oldalára? Ezt mondja meg nekem, nagyuram. Mondja meg, miért kegyelne Isten egy olyan királyt, aki felakasztatott egy ártatlan embert?”

Különös szerencsével találta el Cornwell főszereplő karakterét. Hook mindaddig, míg Henrik seregével neki nem vág a csatamezőknek, az egyszerű vidékiek életét éli. Saját határain túl nemigen néz, csak arról tud, ami a körülötte, vele és a faluban történik. Politika? Vallás? Távlati képek? Egy király, aki a francia koronát akarja? Az íjásznak mindezekről fogalma sincs, és úgy kétség sem fér ahhoz, hogy nem is akar változtatni a tudatlanságán. Amikor Hook Henrik király francia trón iránti követelésére gondol, valójában egyszerű következtetésre jut.

„Hook mit sem értett a trónviszályból, leszámítva azt, hogy valaki a király ősei közül olyan házasságot kötött, amely révén Henriknek járt a francia korona, ám akár ő volt Franciaország jogos királya, akár nem, Hookot ez nem érdekelte. Boldogan megelégedett azzal, hogy Cornewaille oroszlánját és csillagját viselheti.”

Bernard Cornwell pedig remekül kihasználja ezt az életszemléletet, azzal hogy úgy képes életre kelteni a főhős szemén keresztül ezt a hajdan volt világot, mint rajta kívül kevesen. A titok pedig abban rejlik, hogy igazi, emberi léptékű, esendő hőst ismerhetünk meg Nicholas Hookban, és általa az ételtől kezdve a ruházaton át, a közlekedés tempóján, a társadalom különféle rétegeinek szokásainak bemutatásáig, a korabeli hadviselés aprólékos ismertetésével bezárólag mindenhova betekintést nyerünk.

„Az íjra fektetett egy lyukasztónyilat, majd felemelte a fegyvert, ahogyan tucatnyi más íjász is tette.”

A sok apró részlet – a véres brutalitást magában hordozó jelenetek – olyan naturális képet nyújt a harcról, ami egyszerre kelt lelkesedést és rémületet az olvasóban. Még ha jól ismerjük is a csata végkimenetelét, Cornwell annyi feszültséggel halmoz el, hogy olvasás közben kétségek merülnek fel bennünk: vajon valóban az angolok fognak győzni?

Eredeti cím: Bernard Cornwell: Azincourt
Magyar cím: Bernard Cornwell: Azincourt
Fordította: Babics Péter
Kiadó: Alexandra Kiadó
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 384


Tetszési index: 78%

2010. október 20.

Agatha Christie könyvsorozat


A PONYVA KIRÁLYAI
Az idén 120 éves születési jubileumát ünneplő Agatha Christie és Rejtő Jenő letehetetlen történeteit ugyanúgy imádják a kamaszok és a nagyszülők, köteteit egymás kezéből kapkodják anyukák és apukák, háztartásban dolgozók és menedzserek – ők valóban mindenki kedvencei.

A ponyva királyai sorozat régi adósságot törleszt: ponyvaként, olcsó, zsebbe süllyeszthető papírkötésben jelenteti meg. A fondorlatos cselszövés királynőjének legnépszerűbb alkotásai október 20-tól új köntösben jelennek meg, sorra véve a legizgalmasabb rejtélyeket és a legfondorlatosabb cselszövéseket, amelyek a világ egyik legnépszerűbb írójává tették a krimi koronázatlan királynőjét.

Részlet a Nol.hu oldalról: Az idén 120 éves születési jubileumát ünneplő Agatha Christie legnépszerűbb alkotásai új köntösben jelennek meg, sorra véve a legizgalmasabb rejtélyeket és a legfondorlatosabb cselszövéseket, amelyek a világ egyik legnépszerűbb írójává tették a krimi koronázatlan királynőjét.


Agatha Christie 1890. szeptember 15-én született a délnyugat-angliai Torquay-ben. Az első világháborúban ápolónőként dolgozott, az itteni élmények ihlették első detektívregényét, amelyet hat kiadó utasított vissza. A titokzatos stylesi eset végül 1920-ban jelent meg és már ebben is szerepelt a belga mesterdetektív, Hercule Poirot. Másik híres figurája a saját magáról is mintázott vidéki vénkisasszony, Miss Marple. Az előbbi 33 regényben szerepel, Miss Marple 12 alkalommal indult rejtélyes bűnesetek nyomába. Számos művét vitték filmre, némelyet többször is, ezek közül a legismertebb a Gyilkosság az Orient expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi néger és a Halál a Níluson.
A  ponyvaregény-válogatás első része 2010. október 20-án jelenik meg, melynek bevezető ára 290 Ft, míg a sorozat további részeinek ára 990 Ft.
A köteteket a megszokottól eltérő stílusú képekkel illusztrálta Igor Lazin grafikus. A "retrorealista képek" nagyon jól illenek a borítóhoz.


A PONYVA KIRÁLYAI


A sorozat részei és várható megjelenési dátumai:

1. 2010.10.20. Tíz kicsi néger
2. 2010.11.03. Az ABC-gyilkosságok
3. 2010.11.17. A kristálytükör meghasadt
4. 2010.12.01. Szunnyadó gyilkosság
5. 2010.12.15. Találkozás a halállal
6. 2010.12.29. Gyilkosság az Orient expresszen
7. 2011.01.12. Mrs. McGinty meghalt
8. 2011.01.26. Gyilkosság Mezopotámiában
9. 2011.02.09. A ferde ház
10. 2011.02.23. Nyaraló gyilkosok
11. 2011.03.09. Az Ackroyd-gyilkosság
12. 2011.03.23. Lord Edgware meghal
13. 2011.04.06. Nemezis
14. 2011.04.20. És eljő a halál
15. 2011.05.04. Gyilkolni könnyű
16. 2011.05.18. Halál a Níluson
17. 2011.06.01. Gyilkosság meghirdetve
18. 2011.06.15. Öt kismalac
19. 2011.06.29. Gyilkosság a paplakban
20. 2011.07.13. Macska a galambok között

Rejtő Jenő könyvsorozat

A PONYVA KIRÁLYAI

115 éve született Rejtő Jenő a ponyva megkérdőjelezhetetlen klasszikusa. Az abszurd humor királya soha nem feledhető remekműveivel hosszú-hosszú évtizedek óta milliókat szórakozhatnak.

Rejtő Jenő és Agatha Christie letehetetlen történeteit ugyanúgy imádják a kamaszok és a nagyszülők, köteteit egymás kezéből kapkodják anyukák és apukák, háztartásban dolgozók és menedzserek – ők valóban mindenki kedvencei.
Rejtő Jenő a magyar irodalom egyik legnépszerűbb alakja, olvasottsága Jókaiéval vetekszik, klasszikusai egyetlen magyar ember könyvespolcáról sem hiányozhatnak. A Rejtő kötetek a magyarok szabadon választott kötelező olvasmányai.
Részlet a Nol.hu oldalról: Rejtő Jenő életútja legendákkal teli, semmi nem biztos benne azon kívül, hogy 1905-ben Budapesten megszületett, számtalan művet írt, majd elhalálozott. A legenda szerint 1936-ban - a Nova Kiadó igazgatójának a javaslatára - kezdett el álnéven légiós történeteket írni. Rejtő figuráival megalkotta a bajtársias, de kemény, a törvénnyel összeütköző, de aranyszívű csibészek figuráját, történetszerkesztésével pedig létrehozta az akcióvígjátékot. Abszurd humorán a magyar közönség máig a térdét csapkodja, és a könnyeit törölgeti, a péhovardi groteszk pesti humor gyöngyszemei ma is szállóigék.

A ponyva királyai sorozat régi adósságot törleszt: ponyvaként, olcsó, zsebbe süllyeszthető papírkötésben jelenteti meg. Az október 13-ától kéthetente, szerdánként megjelenő Rejtő Jenő sorozat régi adósságot törleszt: ponyvaként, olcsó, zsebbe süllyeszthető papírkötésben jelenteti meg Rejtő Jenő 20 felejthetetlen művét közel egy éven keresztül.

A  ponyvaregény-válogatás első része 2010. október 13-án jelenik meg, melynek bevezető ára 290 Ft, míg a sorozat további részeinek ára 850 Ft.
Ezek akkoriban egyszerre kínáltak izgalmat és játékot az olvasónak.

A köteteket a megszokottól eltérő stílusú képekkel illusztrálta Igor Lazin grafikus. A "retrorealista képek" nagyon jól illenek a borítóhoz.

A sorozat részei és várható megjelenési dátumai:
1. 2010.10.13 A tizennégy karátos autó
2. 2010.10.27 Vanek úr Párizsban
3. 2010.11.10 Az elátkozott part
4. 2010.11.24 A három testőr Afrikában
5. 2010.12.08 A néma revolverek városa
6. 2010.12.22 A Nevada szelleme
7. 2011.01.05 Pokol a hegyek között
8. 2011.01.19 Bradley Tamás visszaüt
9. 2011.02.02 A láthatatlan légió
10. 2011.02.16 Az előretolt helyőrség
11. 2011.03.02 Csontbrigád
12. 2011.03.16 Texas Bill, a fenegyerek
13. 2011.03.30 Az ellopott futár
14. 2011.04.13 Tigrisvér
15. 2011.04.27 A szőke ciklon
16. 2011.05.11 Az elveszett cirkáló
17. 2011.05.25 Piszkos Fred, a kapitány
18. 2011.06.08 Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
19. 2011.06.22 A megkerült cirkáló
20. 2011.07.06 Vesztegzár a Grand Hotelben
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...