Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2010. április 17.

Agave 100

„Szinte napra pontosan öt éve jelent meg az első könyvünk. Az öt év alatt kiadtunk 99 könyvet, ez a századik. Benne pedig 14 novella az Agave mostani és jövőbeni szerzőitől. Ez az egyedülálló antológia az ötéves Agave ajándéka minden olvasónknak.
A kötetben szereplő szerzők: Ray Bradbury, Philip K. Dick, Neil Gaiman, Dennis Lehane, Roger Zelazny, Dashiell Hammett, Jim Thompson, Charles Willeford, Lawrence Block, Iain M. Banks, Susanna Clarke, Laurell K. Hamilton, Naomi Novik, Donald E. Westlake.”

Hogy akadtam rá: Tipikusan egyszerű sajtócsomag révén.

Miért: Mert a kiadó 5. születésnapját egy külön antológiával ünnepelte meg vagy, mert az Agave hagyományt teremtett abból, hogy igazán színvonalas science fiction-ok, fantasyk vagy krimik világába vezeti be az olvasókat? Mindegy, a lényeg, hogy nem csalódtam.

Másfél méter könyvespolc
Ha egy kiadó olyan szerzőkkel lepi meg az olvasókat, akik sokkal inkább kultikus írók, de legalábbis semmiképp sem sztárok, és olyan könyvekkel jelenik meg a piacon, mint A máltai sólyom Dashiel Hammettől, a Sosehol Neil Gaimantől, a Viharsziget Dennis Lehantól vagy Philip K. Dicktől az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal (a filmkedvelők kedvéért a Szárnyas fejvadász), akkor mindenféle botlást, esetleges bevételnövelő kiadást elnézhetünk neki.

Az antológia nem hiába landolt a kiadónál, mivel mindegyik titkot tartalmaz, vagy a szerzőről vagy a stílusról, mindnek van valami különleges hangulata, íze - esetlegesen vagy nem szerepeltek még antológiákban, vagy épp nem is (egyértelműen) novellák, vagy a kiadó kedvencei közé tartoznak. Jellegzetes, hogy mindegyik történet írójáról olvashatunk egy-egy oldalnyi terjedelmű ismertetőt, sőt néhányuk még személyes üzenetet is küldött a magyar olvasóknak (aminek valódiságát az én enyhén cinikus és nem kevésbé enyhén kritikus énem le is ellenőrzött). Ami miatt azonban igazán figyelemreméltó a könyv megjelenése, hogy az egyes szerzők vagy jogutódjaik Ray Bradbury kezdeményezésére ingyen járultak hozzá (az árán kívül) a megjelenéshez.

„Szörnyetegek reszkessetek! Sárkányok lesnek rátok!”
Az Agave 100 mindössze egyetlen meghatározott irányvonalat képvisel: a műfaji rendezettséget, ami három részre tagolódik. Az első harmadban krimiket lapozhatunk fel; ha valaki nem ismerné őket, most megtudhatja, mennyire csavart humorú Lawrence Block, milyen mesterien bánik a feszültségteremtéssel Dashiell Hammett és Charles Willeford, találkozhat Dennis Lehane kissé formabontón zakkant eredetiségével illetve Donald E. Westlake és Jim Thompson kellőképpen agyafúrtságával.

A (sajnos) legsoványabb középső harmadot a fantasy „uralja”, mindössze két történettel. Susanna Clarke rengeteg feljegyzéssel, kutatással, rövid novellákkal, kiegészítő történetekkel tarkított tíz évig írta A hollókirály című fantasy regényét. Az antológiában pedig ennek a történetnek egyfajta humoros kis kiegészítésével gazdagodhattam és mélyedhettem el a varázslatokban. A sárkányvilágban jártas Naomi Novik pedig betekintést engedett egy történetrészletébe, vagy egyfajta fanfic-jébe a saját regényeihez.

Az utolsó, és ismét terjedelmesebb harmad tartalmazza a sci-fi novellákat, illetve két szerintem egyik kategóriába sem sorolható írás. A vámpírvadász írásoktól híressé vált Laurell K. Hamilton írása (bár ő maga sci-fi-ként definiálja történetét) inkább egy súlyos és sötét társadalmi ítélet, amit még elképzelni is nehéz lehetett, nemhogy leírni, majd elolvasni. Neil Gaiman pedig a tőle elvárható módon kitett magáért, így sci-fiként aposztrofált paródiája csak látens szereplő a science fiction-ok világában, mert félig inkább a fantasyhoz húz, félig meg oda, ahova Hamilton sötét története: a feledhetetlen sehovába.
A kötetet záró novellák hozzák a szerzőktől kötelezően elvárható színvonalat és magaslatot. Ha valaki nem kedvelné a sci-fit, Ray Bradbury meseszövését olvasva biztos rákapna, Philip K. Dicktől noha olykor kiráz a hideg. Roger Zelazny írását még ízlelgetem, mert bár ritka intelligensen és filozofikusan ír a szerelemről valahogy kontakthibássá válok vele kapcsolatban. Végül elértünk az utolsó kapocshoz a könyv polcra tételéhez: Iain M. Banks-nek megbocsájtom, hogy nem novellával lepett meg minket olvasókat, mert az írása legalább sci-fi. A gondom mindösszesen az vele, hogy beleuntam (oldalakon keresztül ecseteli kitalált világát, melyben regénysorozata játszódik).

Kiadó: Agave Könyvek
Fordította: Gálla Nóra, Heinisch Mónika, Pék Zoltán, Roboz Gábor, Török Krisztina, Varga Bálint
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 226

Tetszési index: 78%

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...