„– Túlzásokba esel. Ez egy új intézmény, várható volt, hogy a felelős vezetők a hozzájuk lojálisakat megjutalmazzák. Így működik a jó uralom. Mark, te egy ideális világról álmodsz. Légy óvatos a mondandóddal. Már megint Morus Utópiáját olvastad? Cromwell is őt idézte ma nekem.
– Az Utópia reményt ad az embernek, míg az az olasz Machiavelli csak kétségbe ejti.
– Nos, ha az utópistákat akarod követni, cseréld le ezt a finom ruhát egyszerű zsákvászonra – mutattam a mellényére. – Mellesleg, mi az a rajzolat a gombokon?”
Hogy találtam rá: Köszönet az Agave Kiadónak a sajtópéldányért.
Miért: Krimi plusz történelem. Tökéletes párosítás. Plusz, mert most olvastam el a sorozatból nemrég az Uralkodó és németül a Das Buch des Teufels (Revelation) című regényét.
Brokát, damaszt, nehéz bársony, élénk színek és csatos cipők, bűz és piszok, vándorszíntársulatok, festészet, abszolutizmus és humanizmus, röpiratok, titkos liezonok, összeesküvések… a külcsín, és amit mindez takargat?
A humanizmus világnézete az egyes embert, mint egyéniséget állította a középpontba, a görög és római kultúra felidézésével nagyobb szellemi szabadságra törekedett. Egyidejűleg bekövetkezett a reformáció révén az egyház megújítása is.
Anglia történelme kegyetlen (jó), a reformáció ideje meg híresen véres és megtorló. Köztudott, hogy VIII. Henrik nem csak a feleségválasztásairól és -cseréiről, illetve feleségmegszabadulási lehetőségek könnyítéséről, no meg a trónutódlás kérdéséről nevezetes, ő az, aki ízig-vérig reneszánsz ember is volt, verseket írt, érdekelte a festészet, szobrászat, imádott sakkozni és teniszezni. Mindemellett képes volt függetleníteni személyét és országa vallását a római egyháztól és annak vezetőjének, a pápának az akaratától, létrehozva az anglikán államegyházat. (Igaz, a pontos indok épp első feleségétől, Aragóniai Katalintól való válása.)
Anglia történelme kegyetlen (jó), a reformáció ideje meg híresen véres és megtorló. Köztudott, hogy VIII. Henrik nem csak a feleségválasztásairól és -cseréiről, illetve feleségmegszabadulási lehetőségek könnyítéséről, no meg a trónutódlás kérdéséről nevezetes, ő az, aki ízig-vérig reneszánsz ember is volt, verseket írt, érdekelte a festészet, szobrászat, imádott sakkozni és teniszezni. Mindemellett képes volt függetleníteni személyét és országa vallását a római egyháztól és annak vezetőjének, a pápának az akaratától, létrehozva az anglikán államegyházat. (Igaz, a pontos indok épp első feleségétől, Aragóniai Katalintól való válása.)
C. J. Sansom bölcsészként és jogászként mélyebb ismeretekkel rendelkezik a korról, ami a Kard által történetvezetéstől az apró részletekig mindenen meglátszik, nem mellesleg sokkal nagyobb történelmi krimisorozat hatása is. A púpos londoni jogász, Matthew Shardlake „kalandjai” a Kard által című regénnyel kezdődik, és az idő tájt játszódik, amikor VIII. Henrik 1537-ben a katolikus egyháztól való elszakadását, és magát az egyház fejének kinyilvánította.
A történet szerint a király által betiltott római katolikus vallás, és vele a latinul írt pápista könyvek és szertartások mind a hívőkre, mind az egyházra, kolostorokra hatással voltak: megváltoztatták magát a hitéletet: tilos lett ereklyékhez, szentek szobraihoz vagy a kereszthez imádkozni; a misék, liturgiák menete teljesen új forgatókönyv szerint zajlott.
A nép még alig fogta fel, hogy királyuk elvált első feleségétől, Katalintól, második asszonyát, Boleyn Annát pedig lefejeztette felségárulásért, újabb tragédia történt. A királyt és az egész országot mély gyász uralta, Jane Seymour (VIII. Henrik egyetlen felesége, akit a király őszintén szeretett és gyászolt, miután gyermekágyi lázban meghalt) halála miatt, amikor az egyházügyi helyettese, Lord Thomas Cromwell (aki a szerzetesrendek megszüntetésén, a kolostorok bezáratásán és azok lebontásán dolgozott a királyt segítve) megbízottját, Singletont holtan találják az épp vizsgálata alatt tartott Scarnsea kolostorában, a templom oltárát pedig ördögimádó rítussal szentségtelenítették meg.
Shardlake feladata, hogy fiatal társával, Mark Poerrel kivizsgálja, mi is történt, a kolostorban azonban és kinek állt érdekében brutálisan meggyilkolni (lefejezni) az előző megbízottat, persze a fogadtatás, majd a nyomozás messze nem olyan egyszerű és veszélyektől mentes, mint arra készültek…
Sansomot olvasni igazi élvezet. Nem csöpög a romantikus elemektől (sőt), nem erőlteti rám a nézeteit és a véleményét a korról, noha kritikus azzal szemben. A történelmet pontosan szinte elemzésszerűen jeleníti meg, a jogi részletekkel együtt, a fiktív események és szereplők, maga a bűnügy és a karakterek is tökéletesen kiegészítik egymást.
Magyar cím: C. J. Sansom: Kard által
Eredeti cím: C. J. Sansom: Dissolution
Fordította: H. Kovács Mária
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés: 2003/2008
Oldalszám: 368
Oldalszám: 368
1 megjegyzés:
Kedves Mara!
Egy hibára szeretném felhívni a figyelmedet. I. Erzsébet nem Jane Seymour lánya volt, hanem Boleyn Annáé. Jane Seymour a későbbi VI. Edward születésekor halt meg.
További jó olvasást: Virág
Megjegyzés küldése