Hermann Hesse: Csillagsors (Rosshalde)

A Moly.hu-n Lobo, Várólista 2011-es játékára az első könyv: Hermann Hess: Csillagsors-a már pipát kaphat.

Hermann Hessét olvasni olyan, mint egy folyó partján feküdni a fűben, minden sietség, minden késztetés nélkül csak az eget bámulni és számolni a felhőket, néhány mély lélegzetet véve hagyni, hogy átjárjon a természet zsongása, megborzongani a széltől, felhevülni a napsugárzástól és fájdalmasan összerezzenni egy állat csípésére. Gyönyörű a nyelvezete.

Hesse regényeiben nem a pörgésre, a sok esetben felesleges feszültségkeltésre, kalandokban dúskáló eseményekre kell számítani, Hesse ennél sokkal didaktikusabb, és sokkal koncentráltabb: nála a szereplők kapják a főszerepet – maga a történet és az események sora csak hatással bír. Hesse érzékenyen ráérzett arra, hogy nem mindig az a fontos, mi történik az emberrel, hanem az, milyen hatással van rá. Milyen érzéseket vált ki belőle, milyen tettekre sarkalja.

Hermann Hesse korai munkája, a Roßhalde művészregénynek tekinthető, noha igen sajátos, egyéni hangulatot áraszt, ami elsősorban a megformálás sajátosságainak köszönhető: a 19. századi kritikai realizmus eszközeit ötvözi a romantika és a századelő szimbolizmusának, miszticizmusának hozadékával. Az önéletrajzi elemekből építkező mű hőse egy festő, aki él hal a munkájáért. Hesse is foglalkozott festészettel jó ideig. Emellett gyakran említi, hogy a vágy, a munka szeretete, a művészet iránti elhivatottság, a fizikai és a lelki fájdalom regénye is.

Hesse a maga számára legégetőbb kérdésekre keresi a választ Johann Verraguth festőnek és magánéletének a bemutatásával. Roßhalde egy szerencsétlen házasságnak ad otthont. Verraguth képtelen egyensúlyba hozni a munkáját az életével; magánéleti és világnézeti konfliktusai valós problémává generálódnak: házassága a feleségével, a humortalan, szigor nevelési elveket valló Adellel és idősebb fiával, Alberttel, az évek folyamán teljesen tönkremegy. Roßhaldé-n, a hatalmas birtokon élnek együtt, azaz külön; Verragouth a háztól nem messze egy festőműhelybe tette át a „székhelyét”, ahol többnyire csak inasával, Roberttel osztja meg a mindennapokat. A családja, a felesége és a fiai külön, a házában laknak.

A kettészakadt családot egy személy, a kisebbik fiú, Pierre köti össze, ő az, aki mindkét szülőnek egyaránt a világot jelenti. Választania kell: vagy marad Roßhaldé-n, illó álmokat kergetve fiával kapcsolatban, vagy felad mindent, és kihasználja az elé tárulkozó lehetőséget, amit legjobb barátja kínál neki.

A cselekmény szintjén megismerhetem egy elrontott házasság katasztrófába torkolló történetét és egy kisgyermek halálának aprólékos leírását, csakhogy Hessénél mindennek mélyebb jelentéstartalma van. Az 1914-ben megjelent Roßhalde története első alkalommal mutatta be Hesse saját házasságának nehézségeit. Ebben a mélységben az egyéniség érvényre jutásának, a személyiség megvalósításának lehetőségeivel, az egyén és közvetlen környezete, legközelebbi kapcsolatai válságával vet számot.

Ritka örömmel jutalmazott meg a szerző, hogy engedte megtapasztalnom és átéreznem (hacsak átvitt értelemben is) ahogy a festő művészi énje a szabadságot bemutatja. Szinte gyermeki lelkesedéssel kalauzol el a vágy, a veszteség, a képek, a grafika és a festmények világában.

Eredeti cím: Hermann Hesse: Roßhalde

Megjelenés: 1914/2008

Magyar cím: Hermann Hesse: Csillagsors (Rosshalde)
Nyelv: német

Oldalszám: 192

Tetszési index: 100%