Anglia reneszánsz történelme és C. J. Sansom nem ereszt. Miután elolvastam a Shardlake-sorozat negyedik részét, a 2008-ban kiadott Revelation, azaz mivel német nyelven olvastam: Das Buch des Teufels című kötetet, azonnal várni kezdtem, hogy mielőbb megkapjam az tavaly megjelent Heartson-t.
Sansom ott folyatja ahol abbahagyta a Kard által, a Sötét tűz, majd Az uralkodó mozzanatait. Azaz nem, hiszen Az uralkodó óta két év telt el, 1543 tavaszán járunk, és ez a Húsvét Vasárnap az ügyvéd, Matthew Shardlake élete legrosszabb napjává kezd válni. Az ünnepségre készülődne de nem tud, mert aznap reggel holtan találja barátját, Roger Elliardot, a brutális gyilkosságot hamarosan egy újabb követi. Kérdések sora merül fel Shardlake-ben: a vallási fanatikusok akarják így tudatni a világgal, hogy eljött a világvége? Vagy egy ördög szállta meg ezeket az embereket? És milyen szereppel bír János Jelenések könyve, amelyben az apokalipszis próféciája található? Vajon az ügyvéd jogosan tart attól, hogy lesz még más áldozat?
„Dieser Fall ist nicht zu klären, weil der Mörder nicht gefasst werden kann.“
Mivel az érintett halottkém kevés érdeklődést mutat a gyilkossági ügy vizsgálatába, Shardlake úgy dönt, hogy nyomozásba kezd, asszisztense, Jack Barak (aki még mindig messzemenőkig remek karakter) segítségével. Úgy tűnik, hogy a sorozatgyilkos egy testben személyesíti meg a renegát reformert és a fanatikus vallásos őrültet. És itt kerül képbe ismét Thomas Cranmer, Canterbury érseke (és az angol egyház egyik legnagyobb reformere, illetve az első személy, aki követte a protestáns vallást) azzal a nem minden hátsó szándék nélküli tettével, hogy kötelességének tartja felfedni a titkot az ügyvéd előtt, hogy felmerült a gyanúja annak is, hogy a sorozatgyilkos a politika magasabb köreit is veszélyezteti.
A történelem ezen ideje szerint az angol király, VIII. Henrik épp hatodik és egyben utolsó feleségének udvarolt, Lady Catherine Parr, miután az ötödik feleségét kivégezték 1542. A vallási reformáció Angliában kudarcok sorát szenvedte el ez ideig, ezért mindenki (különösen a politikai frakciók) feszültséggel várta Henrik romantikus törekvéseit a reformáció támogatójával, Catherine Parr-rel.
Parr Katalin személyében egy bölcs asszonnyal gazdagította a Tudor házat a király. Noha nem volt hajlandó elhagyni a protestáns hitet az anglikán egyház és férje kedvéért, jótékony hatással volt urára. Ajánlására a király két lányát, Máriát és Erzsébetet is visszafogadta az udvarba, és miközben továbbra is törvénytelennek minősítette őket, elfoglalhatták helyüket az örökösödési sorban - természetesen Edward után.
Ami egyébként gyakran elkerüli a korról írókat, hogy a nőfalónak kikiáltott Henrik, valójában nem volt nagy nőcsábász, és egyetlen feleségétől sem vált el, noha a néphiedelemben ez él. Első feleségével, Aragóniai Katalint nem tudta megkedvelni, házasságukat semmissé nyilvánítatta, Anna Boleynt lefejeztette, legkedvesebb felesége, Jane Seymour gyermekágyi lázban halt meg, Cleve-i Annával kötött házasságát szintén semmissé nyilvánították, Catherine Howard-ot hűtlenség vádja miatt lefejeztette, Catherine Parr pedig túlélte őt.
Főhősünk magánéletébe is bepillantást nyerhettem, ami jellegzetesen Shardlake-re vall. Ügyvédünk romantikus érzelmekkel bír meggyilkolt barátja, és kollégájának özvegye iránt. És a nehéz magánéleti helyzet, ha más módon is, de Barakra is érvényes…
Német cím: C. J. Sansom: Das Buch des Teufels
Angol cím: C. J. Sansom: Revelation
Fordító: Irmengard Gabler
Kiadó: Fischer Verlag
Megjelenés: 2009/2010
Oldalszám: 647
Tetszési index: 92%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése