Truman Capote: Álom luxuskivitelben

"Sie seufzte und griff wieder zu ihrem Strickzeug. "Ich muss wahnsinnig verliebt sein. Du hast uns doch zusammen gesehen. Meinst du, ich bin wahnsinnig verliebt?"
"Beißt er?"
Mag ließ eine Masche fallen. "Beißt er?"
"Dich, im Bett."
"Nein. Müsste er?" Dann fügte sie tadelnd hinzu: "Aber er lacht."
"Gut. Das ist die richtige Einstellung. Ich mag Männer, die die komische Seite sehen; die meisten bestehen nur aus Ächzen und Keuchen."

Hogy találtam rá: A német könyvesboltokban kapható.

Miért: Valami könnyed, rövid történetre vágytam, és bevallom, Capote mellett Audrey Hepburn alakítása is hatott.

„Miss Golightly, tiltakozom!”

New York, 1943. Az első dolog, ami felkelteti a narrátor (egy feltörekvő író, akinek nem tudjuk a nevét, csak annyit, hogy Manhattanben él) figyelmét az a lépcsőházban zajló éjjeli hangzavar és egy női hang. Aztán egy este rájön, mi, illetve ki az, aki a galibát okozza, amikor a legfelső emeleten zajló perpatvarra ébred; Holly Golightly, egy tizennyolc éves fiatal nő, aki igazi éjjeli bagoly, imád mulatni, trendi ruhákat hordani, vég nélküli hosszú szipkából cigarettázni, udvarolni és udvaroltatni magának és persze gyakran megy haza hajnalban zörögbe-csörögve, ami azzal jár, hogy a szomszédokat rendszeresen felébreszti.

Holly Golightly igazi tehetség, legalábbis a kommunikációs képességeit tekintve. Rafináltan képes elbűvölni a férfiakat, aranyifjak, bohémek, művészek közé keveredik, élvezi a felső tízezer köreit.

Holly-nak mindene elegáns és mozgékony, sugárzik róla az egészség, és a tisztaság, ajkai nagyok, orra fitos, szemét pedig többnyire napszemüveg mögé rejti. Viselkedése miatt kortalan, tizenhat és harminc közöttinek látják őt a férfiak, ám kiderül, hogy alig töltötte be a tizenkilencedik születésnapját. (14. oldal)

Nem csoda, ha a szomszédok (élükön Yunioshi-val) a külsőségek alapján ítélik meg, azaz bohónak és könnyelműnek tartják, aki „csak” egy izgató, vidám nőcske, aki „csak” arra alkalmas. A le- és kiégett író viszont mintha a valódi Holly Golightly-t is látná. Mert a léha életmód és a könnyed természet mögött valódi tragédia húzódik meg: félelem a magánytól, menekülés a múlttól és az üresség tagadása.

"Ich werde mich nie an irgendwas gewöhnen. Alle, die's tun, könnten genauso gut tot sein."

A Breakfast at Tiffany’s-t Herman Wouk Marjorie Mornigstar-jának az előkötetének is tekintik. Míg Capote regényében a fiatal lány még álmodozik a jólétről, addig Wouk moralizáló regényében a fital zsidó nő már túl van néhány csalódáson, melyet megvalósult álmok okoztak, és mint háziasszony igyekszik megtalálni az amerikai boldog asszonyéletet.

Truman Capote nagyon jól tudta miről ír; ismerte jól a gazdagok világát, tudta mi érdekli őket, hogyan reagálnak az újdonságokra, mit szólnak a könnyen kapható fiatalsághoz. Mindezért egy pillanatig sem meglepő, hogy a szatirikus elemekkel tarkított történet bravúrosan könnyed iróniával és humorral ábrázolja ezt az Amerikát, és azt a New Yorkot, amelyen még érezteti a háború a hatását, de ezt a háborút az ország megnyerte, ezért könnyedség, légiesség árad belőle, akárcsak egy boldog, érzelmes dalt hallgatnánk. De vajon mennyire erős Holly? Képes-e kilábalni a mániákus depresszióból, és megtalálni a saját útját?

Amit érdekesnek találtam, hogy Capote a könyvvel azonos címet viselő film főszerepére kifejezetten Marilyn Monroe-t képzelte el, és nem a mindig kedves és szellemes (ahogy az író narrátor jellemzi Holly-t) Audrey Hepburnt, akit később Oscar-díjra is jelöltek az alakításáért.

Plusz megjegyzés: a Kein & Aber kiadásában megjelent Capote kisregényhez mellékeltek egy remekül összeállított divatbemutatót Hubert de Givenchy által.

Eredeti cím: Truman Capote: A Breakfast at Tiffany’s

Német cím: Truman Capote: Frühstück bei Tiffany

Magyar cím: Truman Capote: Álom luxuskivitelben

Fordította: Heidi Zerning és Goldmann Wilhelm

Kiadó: Kein & Aber

Megjelenés: 1958/2008

Oldalszám: 174

Tetszési index: 92%