"Úgy tetszik, egy arc nemcsak gondolataink és érzéseink visszatükrözője, hanem maga is véleményt nyilvánít az előbbiekről, és velük együtt formálódik."
Hogy akadtam rá: A nagymamámtól örököltem az első példányomat - még copfos koromban. Azóta már néhányat sikerült rongyosra olvasni az antikváriumokból beszerzett példányokból. És ma is kincs számomra.
Miért?: Marcel Aymé olyasmit tudott és úgy, hogy azt tanítani kellene: szellemes, öniróniára fakasztó csípős humorral áthatva, a fantázia és a képzelet határait a valósággal mosta össze, ötvözte (vagy nagyon is külön választotta?).
Imádom, imádom, minden egyes sorát imádom. Hogy mi váltja ki egy teljesen hétköznapi férfi cseppet sem hétköznapi története; botlása, majd a felemelkedés ellenére is alulmaradása a szimpátiámat? Nos, a mulatságos és kispolgári hangulatot árasztó történet tükör elé állít. Nem is akármilyen tükör elé.
Tükröm, tükröm...
A történet szerint egy köztiszteletben álló, de belamisan szépnek és vonzónak éppen cseppet sem mondható párizsi ügynök arca egyik pillanatról a másikra megváltozik-, és arcával nemcsak a külleme, hanem az egész élete is új irányt vesz. A furcsa csodát persze senki se hiszi el, és a főhős kénytelen új arcával új életet élni. Vonzó külseje új tulajdonságokkal ruházza fel, olyanokkal, melyekről mindaddig csak álmodozott a borotválkozó tükör előtt önmagát bámulva és olyanokkal, melyekkel nem minden férfinemű ember tud kellő méltósággal elbírni. Merthogy az új, férfiasan hódító külsejével mindenkit könnyen meghódít, sőt, mit ad ég, még a felesége is szerelemre lobban iránta, miközben hősünk arra is rájön, hogy ,,Egy fiatalasszony, akinek a férje halogatja a hazajövetelt, mindig könnyű préda." Persze a magánéleti problémákon kívül Aymé tesz róla, hogy kíváncsiak legyünk a könyv végére is, hiszen a régi én eltűnése furcsábbnál furcsább bonyodalmakat idéz elő, sőt már-már bűntényt sejtet barátai körében. A legváratlanabb pillanatban újabb csoda történik vele…
A francia novella-, regény-, vígjáték- és meseíró Aymé kulturális gyöngyszemeit politikai botlásától függetlenül kell ma nagyra értékelni, és hiszem, hogy méltán nyert általuk felmentést.
Aymé mulatságos, szivárványló története kipellengérezi a kicsinyességet és a kispolgári lét szürkeségbe torkolló hétköznapjait, de rámutat az emberekben mélyen húzódó álnokra is; azokra, akik néha egész életükön át csak színlelnek, hazudnak maguknak - és a világnak.
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Megjelenés: 1981
Oldalszám: 234
Tetszési index: 100%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése