Böszörményi Gyula: 9…8…7…

„Valami elkezdődött! Valami felébredt! Azt hiszed, csak játék? Azt hiszed, téged nem érint? Akkor nézz a borítón lévő lány szemébe, és... tartsd nyitva a szemed! Ha mered! Vedd kezedbe ezt a könyvet, s ha olvasni kezded, a tüdődben mindig legyen tartalék levegő, hogy még időben kiálthass: "Exi ab Seo!"”

Hogy találtam rá: Néhány évvel ezelőtt a Kossuth-adón hallgattam egy beszélgetést, egy történetet egy fiatalemberről, aki mozgáskorlátozott az izomsorvadásos betegsége miatt, ám a szelleme szabad és mesékre termett. Akkor még „csak” az Álomfogó-sorozattal volt híres.

Miért: Nem kell sokat várni tőle, nem kell magas röptű irodalomra számítani. Izgalmas, kalandos, mesés, tanulságokkal teli és még jó is olvasni.

Dark syles trend
Divat a fekete könyvborító manapság – van benne valami mélyen romantikus, mert egy kis pirossal vagy fehérrel könnyedén fel lehet dobni a sötétséget - a misztikus, fantasy regények legalábbis remekül ki tudják használni. Ám a Rémálom sorozat külseje messze kerüli a romantika szelét, a meglepően sötét borító és a barna tintával nyomtatott belívek ijesztő, delejező hatással bírnak, előre felkészítve az olvasót igazi rémálomba bonyolódik, mire végez a könyvvel.

Az agyrágó bogárkák esete
A történet attól kezdve lett szimpatikus (vagyis a legelejétől), amikor kiderült, hogy egy alternatív 21. századi Budapesten játszódik. Végre! – gondoltam, mert milyen otthonosan jó és könnyed a Moszkva térre képzelni magam. Aztán néhány bekezdés és rájöttem, nem is olyan egyszerű, hiába a hazai táj. A mai Budapest egy fejlődő, izzó (nekem többször is az volt az érzésem, hogy izzadó) európai nagyváros, melynek lakóit számos démon uralja, akikről soha senki nem beszél. Nemhogy a gyerekek előtt. Ezek a gonosz izék (bevallom, nehéz a démon kilétét meghatározni) megszállják az embereket, és folyamatosan bűnre csábítják őket.

A főszereplő Lili (Lilith) tizenhárom éves és (még) démonmentes. Vagyis Lili nem átlagos, kilóg a környezete, a világ soraiból. Lilinek nincs igazán ínyére a Megszállás, sőt borzad még a gondolatától is, csakhogy a divat az divat, és a bárányszellemmel haladni kell, ha nem akar kegyvesztetté válni, mivel trendi iskolatársai már alig várják, hogy beléjük bújjon a maguk ördöge, amit Menson és egyéb menő sztárok fődémonjainak seregeiből akarnak kérni. Persze az igazság az, hogy semmi előny nem származik abból, ha valaki befogadja az őt kísértő démont, sőt…
Lilith a családjára nem igazán számíthat, mert az édesanyja (látszólag) meghalt, apjának alkeszdémona van, a barátjának, Tomasónak pedig tapizódémona ami (aki?) fokozatosan teszi tönkre az életüket. Mint ahogy az lenni szokott, idővel kiderül, Lili nincs egyedül a démonoktól való ódzkodásával és az iskolában megismerkedik a mindenki által kiközösített ködgrufti lánnyal, Synerellával. És hogy képben legyünk: a gruftik egyfajta ellenállók, akik látják az emberek között lévő démonokat, és felveszik ellenük a harcot, a ködgruftik pedig az ő követőik. Legalábbis látszólag…

A számlálás megkezdődött
Böszörményi Gyulának sikerült kilépni Gergő, Zsófi és a Jonatán könyvek jól ismert, sikert hozó biztos terepéből és az (majdnem) felnőtt fiatalságot elérnie Lili történetével. Annak ellenére, hogy a dark-szellem végig jelen van és sokszor lehangoló vagy horrorisztikus, izgalmas, szórakoztató és akár mélyebb gondolatokra is serkentő, filozófikus kérdések is felmerülhetnek az olvasóban. A 9…8…7… hihetetlen pontos szociográfiát fest a mai tizenévesek és a hozzájuk viszonyuló felnőttek világáról. Túl azon, hogy utánanéztem a különböző szubkultúráknak, legyen szó darkokról, emósokról, vagy metálosokról és jónéhány ismerettel gazdagodhattam a sátánizmus és démonológia terén, a szerző üzenetét is könnyen birtokba tudtam venni: mindenkinek megvannak a maga démonai.

Böszörményi Gyula merészet gondolt és bevállalta azt is, hogy az olvasókra bízza, miként folytatódjék a főhős és könyvének sorsa. Ennek érdekében az első kötet végén közzé tett egy felhívást, miszerint aki akart, szavazhatott, Lili (a skizofrén lány, aki csupán képzelte a démonokat, hogy elviselhesse családja széthullását) vagy Lilith (a démonvadász) története váljon ismertté. Az író így nyilatkozott könyvéről: „Én ezt a könyvsorozatot azoknak a srácoknak írom, akik nem hajlandóak trendi izomagyak és plázacicák lenni, csak azért, mert a társadalom azokat elfogadja, de a gondolkodni képes fiatalokat megveti, mert idegesítő, ahogy felhívják a figyelmet a felnőttek idiotizmusára.”

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 306

Tetszési index: 68%