Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban

Láz van, a női sikerszerzők láza. A kiadók egymás után fedezik föl és reklámozzák agyon a női bestsellerírókat. Ki valóban rendelkezik tehetséggel, ki csak csendben ír, ki kevésbé, más pedig elhiteti magával, hogy tollából, azaz klaviatúrájából nívós meseszó árad.

Rakovszky Zsuzsát nem kell felfedezni, még annak sem, aki nem ismeri a magyar kortárs szépirodalmat, hanem a szórakoztató felé kacsintgat inkább. Rakovszky ott van, azaz jelen lehet mindenki életében, aki minőségi női irodalmat kíván olvasni, hiszen jelentős költői és tekintélyes fordítói életműve birtokában írta meg A kígyó árnyéka című regényét. Tavaly pedig megjelent a harmadik prózai műve, A Hold a hetedik házban című novelláskötete. Míg a felnőtt olvasók Frederick Forsyth vagy Susan Sontag műfordításját ismrehetik, az ifjúságnak sem ismeretlen a neve, elég Stephenie Meyer Alkonyat és Újhold magyar változatára gondolni.

"Éjszaka mintha az egész világegyetem nem lenne egyéb, csak egyetlen nagy, fekete szemrehányás: miért nem alszol?"

Mi a különbség a Kossuth-díjas Rakovszky írásmódja és a női bestsellerírók között? Mitől értékesebb az egyik a másiknál (ha értékesebb)?

Rakovszky Zsuzsa női író, azaz a nők mindennapjaival, élethelyzeteivel foglalkozik elsősorban. Tőle is ugyanolyan lebilincselő történeteket olvastam eddig, mint egy bestsellerírónál. Mondjuk nem romantikus alapok és szenvedélyek szerint lebilincselőket, hanem az életnek azt a szegletét bemutató banalitását, ami kiszámítható, várható és folyamatosan bebizonyosodó hogy sokszor azon fordul és alakul egy élet sorsa és iránya, hogy a véletlenek merre viszik. Az egyik elbeszélés címe is ez: Véletlen.

Véletlen?

Véletlenül kiöntenek egy leveset, véletlenül olyan helyre ül le valaki egy munkahelyi étkezőben, ahova egyébként nem ülne és véletlenül pont aznap kap egy hírt, hogy megcsalta az egyébként roppant vonzó és életigenlő vőlegény a menyasszonyát, és e helyett egy szürke, unalmas mérnökemberhez megy hozzá, és tulajdonképpen egy olyan kényszerpályára áll rá az élete, amiben óhatatlanul is sok olvasó a saját életére, környezetének gondolataira ismer rá. Férjek és apák, érzelmi zsarolások, női praktikák, gyermeki ártatlanság és hiszékenység. A kilenc elbeszélést összefoglaló kötet a hétköznapok krónikái, a szituációk nagyon is egyszerűek, olyanok, melyek bárkivel megtörténhettek volna.

Egy kötet kilenc novella. Egyik sem több a másiknál, egyik sem akar több lenni annál, amit a szerző nyújtani kíván: emberi, asszonyi és férfiúi sorsokat, kapcsolatokat, élethelyzeteket tárnak fel. Rakovszky nem akar mindennek a mélyére járni, nem keres győzteseket és bűnösöket. Üdítő, mennyire eltalálja, hogy az apró részletekben rejlik gyakran a lényeg: egy-egy élettörténetnek olyan momentumait emeli ki, melyek lényegtelennek, elfeledett pillanatoknak tűnnek csupán, aztán mégis kiderül, hogy bármennyire is homályba veszett dolgok, kis epizódok, hatásuk mégis sorsfordító.

"Az az igazság, hogy mi nők imádunk áldozatok lenni!"

Az elbeszélő igazi narrátor. Bravúros többszólamúságban mutatja be szereplőinek nézőpontjait. Nem róla szól a történet, ő a háttérbe vonul és visszafogottan jellemzi mindazt, ami a főszereplőkkel megesik. Ennek a narrátornak nincs részrehajló véleménye, nem jegyzi meg, hogy épp helytelenül vagy helyesen cselekszik, dönt, szólal meg valaki. Ez a narrátor nem ítélkezik, de nem is ruházza át ezt a terhet az olvasóra; nem befolyásolja őt azzal, hogy ez az ő feladata lenne.

A hétköznapok szereplőinek életébe tekinthetünk bele. Így aztán könnyedén magunkra ismerhetünk: Nahát, mintha az én történetem olvasnám! Majdnem így döntöttem én is! – gondolatok szárnyalnak az olvasás közben az ember fejében, felülbírálva saját illetve a novellák szereplőinek tetteit, gondolatait.

Mi a szeretet? Mi a lét lényege? Minden nagyon is hétköznapivá lett? Vagy mi élünk meg mindent nagyon hétköznapi, leegyszerűsített módon? Rakovszky válasza szerint a szeretet, a lét értelme ellenszegül minden korlátozásnak és dogmának. Problémák, anyagi és párkapcsolati nehézségek, gyász, magány, öregedés, halál… mind az élet része. De mennyire és mennyiben tartjuk őket fontosnak és foglalkozunk velük?

A rendszerezés és a korlátok megtalálása ellenére mégis harmóniát találunk Rakovszky soraiban. Nincs fejlődés, mintha megállt volna az idő. Minden stagnál, a kétségek, a biztos pontok, a tehetetlenség határozza meg a novellákat. Mégsem keseredünk el. A harmónia eléri azt is, amit nem feltételeznénk.

Tartalom:

A Hold a hetedik házban 

A svédek

Az álom

Az ismeretlen tényező

Triptichon

A véletlen

A zebrapinty

Kalkutta liegt am Ganges…

Mája Fátyla

Eredeti cím: Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban
Kiadó: Magvető
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 352