Egy csomót olvasok... szemetet is

Vannak olyan könyvek, melyekben a legjobb részek a fedő- és a hátlap. Mások örökké veled vannak. Beszélgetek, írok, szerkesztek, nevetek... és olvasok. Sokat. Hogy mit találsz itt? A megszámlálhatatlan sokból néhány mesegondolatot, cselekményleírást, oldalszámot és kalandot.

2011. február 18.

Eric Berne: Emberi játszmák

Mosolyogni jó. Olyankor még a nap is süt, megcáfolva a borús valóságot. A mosoly az emberiség egyik legősibb, legösztönösebb reakciója, olyan gesztus, ami nem kerül semmibe, mégis aranyat ér. Egyszerűsége ellenére sokatmondó.

A boldogság és annak átélése részben a géneken múlik, de a megfelelő személyiségjegyek elsajátításával még a született kárörvendők és elégedetlenkedők is változhatnak. A munkahelyi kapcsolatok a nap nagy részét befolyásolják, sőt, manapság egyre jellemzőbb, hogy az egész napot, az intim kapcsolatok pedig létfontosságúak mindenki számára. Ezek a viszonyok kiemeltek mindenkinek, de mint a vékony jégen való táncolás, kockázatot is rejtenek. Ezért olykor játszmákba kezdünk, ellenállunk, vagy megelégszünk a félmegoldásokkal.
Engedelmeskedjünk a játszmák kényszerének: hagyjuk, hogy befolyásoljanak bennünket a kívülről jövő hatások, vélemények vagy érdekkapcsolatok, vagy fogadjuk el: egy mosoly tényleg csodákra képes.

Hogy találtam rá: pszichológia ergo csak le kellett venni a polcról.

Miért: ...

Mosolyogj, ha belegebedsz is

Mosolyogni jó. Még ha rossz is a kedvünk, vidámabbak leszünk, ha ránk mosolyognak. Megszokott, hogy komor arcokkal találkozol a buszon, villamoson, egyre több ordító autóvezetővel az utakon, rohanó, figyelmetlen tömeggel az utcán. Mintha elvesztettük volna az ösztönös képességünket és az egyszer már megtanult önfeledt nevetés képességét.
A jó kedv nem adatik meg napjaink minden pillanatában. A mosoly viszont bármikor elővehető. Nem kell ahhoz feltétlenül vidámnak lenni, hogy felfelé húzódjanak az ajkaink, de épp elég ahhoz, hogy pozitív energiával töltsük fel önmagunkat és a környezetünkben lévőket is. Talán ezt hívják pozitív kisugárzásnak, amihez valószínűleg a mosolya is hozzájárul. A féltékeny, csalódott vagy pesszimista alaptermészetűek számára a mosoly vicsorrá torzul, még annak ellenére is, ha szívből jön.

Játszol vagy játszmázol?

Eric Berne az Emberi játszmák című művében úgy hámozza le a rétegeket az emberi énről, mint mikor egy hagymától szabadítjuk meg a héjat. Berne a játszmák szerkezetét, mögöttes indítékait és ellenlépéseit ismerteti azzal a céllal, hogy hozzásegítsen bennünket az intimitás, közvetve az autonómia eléréséhez.
A tranzakcionális analízis atyja nem kertel, azzal szembesít mindenkit a könyvében, hogy a valódi bensőséges viszonyt nyújtó kapcsolatok helyett különféle pótlékokkal érjük be nap, mint nap.
A szocializáció során ki-ki mást és mást visz magával a felnőtt korba. Az évek alatt ért hatások pedig akár akarjuk, akár nem, beékelik magukat fizikai és mentális énünkbe. Berne a gyermeki énre, a "simogatás" fontosságára vezeti vissza elméleteit.

Miért nem tud mindenki jól bánni a negatív érzelmekkel, a féltékenységgel, a versenyszellemmel? Mi hozza elő a jót az emberből? Mitől lesz valaki kiegyensúlyozott, jó kedvű? Hogyan tudja valaki a tranzakciókat kizárólag nyíltan lejátszani, más pedig a rejtett vagy akár az előre kiszámítható játszmákban sikeres?

Az életjátszmák választ adnak minden kérdésre. Berne szerint az, aki jól játszmázik kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozatát (amely előre látható kimenetel felé halad) képes észrevétlenül irányítani.
Például a „Rúgj belém!” játszma résztvevőjeként tisztában vagyunk  azzal, hogy nem egészen helyes, amit teszünk, de a késztetés nagyobb, ezért játszmába kezdünk. Nőknél gyakori jelenség a tagadás formájára a hiszti és a legjobb védekezés a támadás reakció.
Egy kis sírás, siránkozás és magamat sajnáltatás, és máris kész a játszma forgatókönyve. A színpadon ülők zsebre vágva és sajnálkozón állnak ki mellette, miközben annak, akinek kárt okozott kell magyarázkodnia és elnézést kérnie azért, mert kinyilvánított véleményét.
Gyakran a játszmák félmegoldásai is kulcsfontosságúak a lelki egyensúly fenntartásához.

Tehát mosolyogni jó. Már csak azért is, mert a nevetés számos olyan folyamatot indít el a szervezetben, amitől jobban érzed magadat. Például az adrenalin szétárad a testben, emelkedik a vérnyomás, majd az átlagos alá esik, később d 45 percig ugyanazon a szinten marad. Megindul az endorfin- és szerotoninhormonok termelődése, miközben a stresszhormon csökken.
A mosoly környezetre tett jótékony hatása sem elhanyagolható. Azok, akik kevés önbizalommal rendelkeznek, csak azokkal tudnak igazán feloldódni és nevetni, akik közel állnak a szívükhöz. Egy kiegyensúlyozott, vidám ember, aki békében van önmagával, nyitott a külvilág felé, sok kellemes élményt és embert fog a viselkedése miatt magához vonzani. Az ilyen embert a betegségek és fájdalmak is kevésbé gyötrik meg. A sokat emlegetett pozitív gondolkodás, melynek fontos része a mosoly, pedig nem más, mint az önmagaddal, környezeteddel kialakított jó viszony, harmónia.

Eredeti cím: Eric Berne: Games People Play. The Psychology of human Relationships
Magyar cím: Eric Berne: Emberi játszmák
Fordította: Hankiss Ágnes
Kiadó: Gondolat
Megjelenés: 1968/1984

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...