Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve

"Bibi kijelenti: - Könyvet akarok írni.

Tamina a csehországi csomagjára gondol, és tudja, hogy meg kell őriznie Bibi barátságát. Ezért mindjárt fölajánlja a fülét: - Könyvet? Miről?

A bárszék alatt, amelyen anyukája ül, Bibi egyéves kislánya totyog és sivalkodik.

- Csend legyen - szól le Bibi, aztán elgondolkozva fújja a cigarettafüstöt a szájából: - Arról, hogy hogyan látom a világot.

A gyerek egyre áthatóbban visítozik, és Tamina megkérdi: - Tényleg volna bátorságod könyvet írni?

- Miért ne? - mondja Bibi, és megint elgondolkozik: - persze egy kicsit tájékozódni szeretnék, hogy tulajdonképpen hogyan kell könyvet írni. Nem ismered véletlenül Banakát?

- Ki az? - kérdezi Tamina.

- Egy író - feleli Bibi. - Itt él. Meg kell ismerkednem vele.

- Mit írt?

- Nem tudom - feleli Bibi, és elgondolkozva hozzáteszi: - Talán el kellene olvasnom tőle valamit."

Hogy találtam rá: Időről időre felfedezem magamnak Kunderát, hogy aztán újraolvassam a polcon lévő összest.

Miért: A hangulata, és per pillanat, főként a címben rejlő igazság miatt.

Milan Kundera különc figura számomra, vagy inkább bátor? Az biztos, hogy Hrabal és Havel mellett cseppet sem bújik el a hátsó sorban; a legismertebb csehek közé tartozik a világban. Csaknem félszáz éves munkássága a legnagyobb írók közé emelte. Kundera tudós családba született, úgy érezte megteheti, hogy például kifigurázza a sztálinizmus visszásságait, nem csoda, hogy felkeltette a hatalom figyelmét a Tréfa című regényének szatirikus-ironikus hangvétele és ábrázolása, majd az 1968-as prágai tavasz eseményeiben vállalt szerepe, ami emiatt a „normalizálás” idején elbocsátották, eltiltották a tanítástól, könyvei tiltottá váltak és eltávolították a könyvtárakból. Kundera fekete posztóvá vált: publikálni nem engedték, s kizárták a pártból is 1979-ben.

"Bizonyára legalább egy tucatnyi rossz filmből ismerik az alábbi jelenetet: egy fiú meg egy lány kézen fogva szalad a tavaszi (esetleg nyári) tájban. Szaladnak, szaladnak, szaladnak és nevetnek. Nevetésük rendeltetése, hogy az egész világnak, minden mozi minden nézőjének hirdesse: boldogok vagyunk, szeretjük az életet, egyetértünk a léttel! A jelenet hülye, giccses, de magában foglalja a legeredendőbb emberi szituációk egyikét: a komoly nevetést, a tréfán kívüli nevetést."

Aztán jött A nevetés és felejtés könyve című kötete, ami miatt a cseh kormány megfosztotta állampolgárságától. Kundera Franciaországban telepedett le, és övetően folyamatosan láttak napvilágot művei Franciaországban, világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége, amelyből film is készült.

Szóval a könyv. Igazi Kundera. Hol 1948-ban, hol 1968-ban találom magam, ami cseppet sem zavaró, mert végülis hiába van két évtized távolság a két időszak között, az elnyomás az elnyomás, a pártkarrier az párkarrier, a spicliség az spicliség, sőt a szerelem is mindig szerelem. Bármilyen évet írunk is.

Az én hibám tudom, de nem tudtam letenni a könyvet. A pár oldalas novelláknak tetsző és eszerint lejátszódó életképek, mint valami szappanopera-marketinggel megspékelt és felturbózott folyam olvasatták magukat. Muszáj volt követnem, a fiatalmebert, akit kirúgtak az egyetemről, a nő után vágyódó diák gondolatait, ábrándjait, és a lány, Kristyna világát, aki a diáké lesz.

"Tamina közkedveltségének egyetlen titka az, hogy nem akar mindenáron önmagáról beszélni. Ellenkezés nélkül fogadja füle megszállóit, és sohase mondja: Ez pontosan olyan, mint amikor én, én…"

Kíváncsi voltam az íróra, aki igyekezett összehozni életművét, persze tipikus írói dilemmák között, az asszonyról, aki nem tudja hova tenni a testiséget az életében, és csak ritkán adatik meg számára a szexuáli öröm, és nagyon bírtam az autószerelőt, aki mit sem törődött azzal, hogy spiclik vehetik körül stb. Kundera nagyon tudta, hogy kell valaki, aki összefogja és átíveli az egész regényt, így Tamina alakja a köznapi szereplőből egyenes irányban válik a sorok között felmelkedő, sőt korántsem csupán a lassan felfedezhető főszereplőnő, a köznapiból mitikussá emelkedő pincérlány, Tamina alakja.

Eredeti cím: Milan Kundera: Kniha smíchu a zapomnění

Magyar cím: Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve

Fordította: Körtvélyesi Klára

Megjelenés: 2002

Kiadó: Európa Kiadó

Oldalszám: 287

Tetszési index: 86%