„Csatt-csatt, cipőcsat,
Zárd be jól az ajtódat.
Gally-gally, gallyacska,
Szedd fel gyorsan, rakd sorba.
Kott-kott, kövér tyúk,
Keress, kutass, hová bújt.
Aj-aj, lányok, lányok,
Konyhádban is figyelj rájok.
Csitt-csitt, hallgass itt,
A végén mondok valamit.”
Hogy találtam rá: Erre nem is érdemes válaszolni...
Miért: Letehetetlen.
Kezdjem a negatívumokkal, ne tűnjön úgy, hogy Agatha Christie iránti elfogultságom szemellenzővel jár együtt.
A címe nem az igazi, One, Two, Buckle My Shoe, ugye nem A fogorvos székét jelenti, és bármerre is kanyarintanám azt a néhány szót, nem találnék olyan szinonimát, ami parallel lehetne. Viszont, ha már a fordításról van szó, a mondóka magyar megfelelője is messze áll az eredeti angol szövegtől. Azt pedig kétlem, hogy ne venném észre, ha egy hozzá nem értő matat a fogaimnál. Remélem, feltűnne a számomra a pontosság, precizitás és a szakértés hiánya.
Ennyi. Jöhetnek a pozitívumok.
Hercule Poirot-nak fáj a foga, ez időnként mindenkivel megeshet, noha ezt ő nem igazán látja így, és bármennyire is megalázónak érzi, kénytelen fogorvoshoz menni. Merthogy az öntudatos nyomozó a világon egyedül csak ettől fél. Dr. Morley-ben erőteljes és reményteljes bizodalma van, még akkor is, ha nem különbözik a többi fogorvostól abban, hogy az egész kezelési időt végigfecsegi. Poirot (az érzéstelenítő hatása végett is) boldogan távozik, az utcán pedig segít még egy középkorú hölgynek kikászálódni a taxiból. A cipőcsat itt merül fel először Poirot gondolataiban. Kezdődhet is a kis szürke agysejtek játéka, mert néhány óra múlva felbukkan Japp főfelügyelő, azzal a hírrel, hogy a fogorvos öngyilkos lett… Gyanúsítottban nincs hiány, indítékban annál inkább. Agatha Christie pedig úgy megkeveri a hozzávalókat a kondérjában, hogy még azok a részletek is elsiklanak a figyelem elől, melyek valójában kiütik a szemünket, nemhogy az apró kiegészítések és összetevők.
Ha nem lenne köztudott, akkor sem csak a sokadik olvasatra jönnék rá, hogy A fogorvos széke talán az egyik legbonyolultabb Poirot-rejtély, amiben olyannyira összekuszálta a szálakat a krimi királynője, hogy a kis belga bajszos előtt kénytelenek vagyunk megemelni a kalapunkat a végeredményt tekintve. Érdekes, nagyszerűen kidolgozott karakterek és még nagyszerűbben kidolgozott bűnügy.
Maga Hercules Poirot is meglepődik azon, hogy sokkal többről és nagyobb dologról szól ez a bűnügy, mint a fogorvosának az (ön?)gyilkossága. A számtalan szereplő, a háborús politika, a gazdasági helyzetre való utalások és a megannyi indíték igazán színes menüt nyújt a tojásfejű magánnyomozónknak. Agatha Christie pedig nemhogy mesterien, hanem egyenesen királynőien tudja az apró dolgokat oda és akkorra elhelyezni, ahova épp szükséges, így a tudatosság és a komplikáltság eléggé belenyúl az érthetőségbe.
Eredeti cím: Agatha Christie: One, Two, Buckle My Shoe
Fordította: Bencsik Júlia
Kiadó: Hunga-Print
Megjelenés: 1993
Oldalszám: 200
Tetszési index: 95%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése